Te, vagy a kollégád átestetek a Covid-19 betegségen? Azóta újra tanulod magadat, a tüneteidet és azok kezelését? A munkatársadnak nehezére esik, hogy elmondja mit érez, és ezzel kapcsolatban mit vár el tőled? A munkahelyen nem tudsz mit kezdeni ezzel az új helyzettel?
Nem vagy egyedül!
Magyarországon 2021. július 22-ig 809 ezer (1) esetet azonosítottak, és bár korosztály szerinti megbetegedési adatokhoz a cikk írója nem fért hozzá, a KSH foglalkoztatási adatait (2), valamint népesség adatait (3) alapul véve megbecsülhető, hogy a 15-74 éves korú foglalkoztatottak teljes népességhez viszonyított 47,3%-os arányával kalkulálva a dolgozók legalább 8-10 %-a érintett a betegségben. A WHO idén februári becslése szerint a covidon átesett betegek 10%-a szenvedhet a poszt-covid szindrómától, ugyanakkor bizonyos kutatások szerint ennél több, akár a koronavírus-fertőzöttek 30%-a is érintett lehet (4).
Nem kevesebb, mint 38-115 ezer munkavállaló lehet érintett a poszt-covid tünetegyüttesben!
Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség útmutatót (5) adott ki a közelmúltban a pandémia által előidézett betegség és az azt követő tünetegyüttes tudatosítására és megfelelő kezelésére a munkahelyeken:
„A Covid19-tünetek sokaknál néhány napig tartanak, de gyakran két héttől négy hétig is eltarthatnak. Ez az úgynevezett. „akut Covid”. Az „elhúzódó Covid” kifejezést abban az esetben használják, ha a tünetek négy hét elteltével még mindig akadályozzák az adott személyt szokásos tevékenységei végzésében.”
Az elhúzódó Covid az eddig tapasztalt betegségek lefolyásától eltérő lehet: bekövetkezhetnek visszaesések a gyógyulás folyamatában, valamint új, időnként szokatlan tünetekkel járó periódusok. Egy kezdetben enyhe, vagy akár tünetmentes eset súlyossá válhat, és olyan tünetek jelentkezhetnek, amelyek határozottan befolyásolják a mindennapi tevékenységeket: kimerültség, pihenéssel sem enyhülő fáradtság, légszomj, izom- és ízületi fájdalom, mellkasi fájdalom, köhögés, mentális egészségi problémák, szorongás és depresszió. Előfordulhat fejfájás, gondolkodási és szóbeli önkifejezési problémák, szív- és vérnyomásproblémák, a szaglás elvesztése, bőrkiütések, emésztési problémák, étvágytalanság és a torokfájás is.
A betegség után munkába visszatérő dolgozók (és általánosságban az összes dolgozó a bizonytalanság okán megnövekedett stressz és pszichés terhelések miatt) fokozottabb figyelmet igényelnek a foglalkozás-egészségügyi orvos, sőt a cég vezetősége részéről is.
Kulcsszereplő: a munkahelyi vezető
Legyen szó irodai környezetről, vagy fizikai munkavégzésről, a korábbi gyakorlatoktól eltérő új, rugalmasabb normákat kell a munkáltatóknak kialakítaniuk. De addig is az első számú kapcsolat a cég és a munkavállaló között a közvetlen vezető. Ő az, aki felel az embereiért és a célok, tervek teljesítéséért is.
Különösen fontos, hogy látható maradjon az emberei számára, elérhető legyen és nyitott a problémák, proaktív változtatási javaslatok meghallgatására, és kezelésére, az elvárások, ideiglenes vagy új szabályok egyértelmű kommunikálására.
Mik segíthetik, ebben a helyzetben?
- Kapcsolattartás a távollét alatt: növelheti azzal a munkavállaló biztonságérzetét, ha – a diszkréció és személyiségi jogok tiszteletben tartása mellett – rendszeresen érdeklődik az állapotáról, folyamatos tájékoztatást ad a távolmaradással kapcsolatos jogairól, együttműködéssel kapcsolatos elvárásokról, a kollektíváról. Egyfajta érzelmi támogatást adhat, annak a tudatát, hogy elesettségében is fontos a munkatársa, és számítanak rá.
- Felkészülés a visszatérésre: az egyes munkakörökre való alkalmasság felülvizsgálata szükséges lehet, amit a vállalat orvosa végez. Vele lehet egyeztetni a betegség pontos tüneteit, a korlátozó tényezőket. Az orvos bevonásával érdemes ismételten elvégezni a munkakörre vonatkozó kockázatértékelést, kiterjedően a pszichés kockázatokra is. Amennyiben korlátozásokra van szükség, a munkavállaló bevonásával pontosítani kell azokat. Ha rendelkezésre áll wellbeing vagy mentális segítő csomag, erről itt érdemes tájékoztatást adni.
- Első napok a munkában: a „csapattag érzés” visszanyerése fontos a beilleszkedés és fokozatos terhelés megvalósítása során. A vezető azzal támogatja a folyamatot leginkább, ha elérhető marad a munkavállaló számára, aki érezheti, hogy számíthat a segítségére.
- Pár hét múlva: a nyitott és rendszeres kommunikáció a munkavállalókkal, a munkaterhelés fokozatos emelésének rendszeres felülvizsgálata, az esetleges egészségi állapot romlásokhoz igazítása továbbra is fontos.
- Együttműködés a szakmai csapatokkal: a foglalkozás-egészségügyi orvos, munkabiztonsági szakember, HR szakember összehangolt együttműködése növeli a vezető magabiztosságát, rugalmasságát és hatékonyságát a felmerülő kihívások megoldásában.
- A felsővezetés támogatása: a munkaszervezés, a célok teljesítése különösen nagy kihívássá válhat a középvezetők számára, ha a csoportjukban több olyan munkavállaló van, akikre fokozott figyelmet kell szentelniük csökkentett munkaterhelés miatt. A felsőbb vezetésnek itt kulcs szerepe van a humán erőforrás és a célok összehangolása szempontjából, hisz a többi munkavállaló túlterhelését, munka-pihenőidő egyensúlyának felborulását okozhatja a többlet feladatok szétosztása.
- A munkavállalók együttműködése: a nagyfokú rugalmasságot igénylő, korábbi szabályoktól eltérő helyzetben az érintett munkavállalók tudatossága, együttműködése, a problémák azonnali jelzése, javaslatok adása, a rehabilitációs tervben foglaltak betartása elengedhetetlen. A kollégák toleranciája, segítő együttműködése szintén fontos eleme a helyzet sikeres megoldásának.
Cél: a munkavállaló teljes értékű visszatérése a munkakörébe
A munkakörülményekre vonatkozó módosításokat mindig az egyén aktuális állapotához kell igazítani, egyénre szabott felépülési és rehabilitációs tervet érdemes összeállítani. A terv azért is jó, mert írásban rögzíthető, a megállapodás nyomon követhető és betartatható.
A terv tartalmazhatja (5):
- a munkaidő-beosztást (munkaidő kezdete, vége és szünetek) megváltoztatása,
- a munkarend megváltoztatását, például munkanapok közötti szabadnapok, a késői vagy korai műszakok és/vagy az éjszakai ügyelet felfüggesztését,
- a munkaterhelés ütemezését, például: adott időn belül a szokásosnál kevesebb feladat kitűzése; több idő biztosítása a szokásos feladatok elvégzésére és a szoros határidőkkel történő munkavégzés kerülése,
- a feladatok ideiglenes módosítását,
- egyértelmű segítségnyújtási rendet – akihez a munkavállaló segítségért fordulhat,
- egészségügyi vizsgálatok idejére biztosított szabadidőt,
- egyedüli munkavégzés kizárását,
- munkavégzést segítő eszközök alkalmazását,
- amennyiben lehetséges, a munkaidő egy részében otthonról történő munkavégzést
- egészségügyi állapot és munkakörülmények rendszeres felülvizsgálatának gyakoriságát stb.
Bár sokáig eltarthat a Covid19-ből való felépülés, ahogy egyre többet tudunk meg a betegségről, várhatóan a kezelések is hatásosabbak lesznek. A felépülési folyamatnak része a munkába való visszatérés is, melyet elősegíthet a rugalmas keretek biztosítása és a fokozatosság elvének betartása.
Az erőforrásokat megsokszorozza, a költségeket pedig hosszabb távon kíméli a megfelelő szakember igénybevétele a vezetők felkészítésére, a munkafolyamatok, kockázatértékelések felülvizsgálatára, a konfliktusos helyzetek mediálására, békés rendezésére, a munkavállalókat támogató programok kidolgozására, bevezetésére.
Keressük együtt a Te megoldásodat!
Forrás:
- https://covid19.who.int/table
- https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/fog/fog2105.html
- https://www.ksh.hu/interaktiv/korfak/orszag.html
- https://www.portfolio.hu/gazdasag/20210503/atestel-a-covidon-azonnal-fordulj-orvoshoz-ha-ezektol-a-tunetektol-szenvedsz-481360
- https://osha.europa.eu/hu/publications/covid-19-infection-and-long-covid-guide-managers?fbclid=IwAR1EA3KrJfalQPRtmJq8YDLvyNr2vm33ss_-g0HOAvJrqcsn77-diSgdIL8