Olvasási idő: kb. 5 perc – 1200 szó
Munkavállalóként és vállalkozóként is nagy felelősségünk van a saját lelki egészségünk megőrzésében. Vezetőként Egyre nagyobb kihívás egyensúlyt teremteni a kiemelkedő teljesítmény és eredmények, valamint a mentális jóllét között. A tudatosság növelése, a megküzdési technikák népszerűsítése során akadályként tornyosul elénk a stresszel és mentális egészséggel kapcsolatos munkahelyi problémákat körbelengő elítélő megbélyegzés.
Az energiaválságok korszakában jó, ha tudjuk, hogy a cselekvési és élet-energiánk is egy folyamatosan változó tényező: napi tevékenységünk és a minket érő hatások eredményeként folyamatosan csökken. Meg kell ismernünk, el kell fogadnunk a természetes működését és rendszeresen időt kell szánnunk a feltöltésére.
Tovább olvasok…
Hogyan működik a stresszünk?
Amikor a stresszről beszélünk, gyakran azokra a tünetekre gondolunk, azzal azonosítjuk, amit előidéz bennünk a folyamat:
- rossz alvás és csökkent teljesítmény,
- ingerlékenység és a túlterheltségre való hajlam,
- személyközi konfliktusok és sérelmek,
- gyakori távolmaradás a feladatainktól, meghosszabbodott regenerációs idő,
- alacsony elkötelezettség és munkahelyi elégedettség,
- gyakori balesetek vagy hibák.
Dr. Selye János orvos vegyész szerint a stressz a szervezet válaszreakciója az őt érő hatásokra, folyamatos egyensúlyi állapot keresés, alkalmazkodás. Olyan vegyi és biológiai reakciók sorozata (kortizol és adrenalin hormonok felszabadulása, a nem létfontosságú szervek és biológiai funkciók háttérbe szorulása, felkészülés a harcra vagy a menekülésre, izmok feszítése, légzés, szívritmus felgyorsulása, látás élesedése és agyi tevékenység felgyorsulása, stb), amely az evolúció során az életben maradásunkat garantálta. Igazán lehet szeretni a szervezetünket azért, hogy képes erre a reakcióra.
Legtöbbször nincs vészhelyzet és nem kell az életben maradásunkért küzdenünk, ám ekkor is jól jöhet egy nagyobb sport-, vagy szellemi kihívás teljesítésekor. Az ilyen helyzetekben eustressz (jó stressz) alakul ki: a kihívás teljesítése után a szervezet – immár edzettebben – visszatér nyugalmi állapotába. A sportolók nagyon jól ismerik ezt a folyamatot, és tudatosan fordítanak elegendő időt a regenerációra.
Igazán azokkal a stresszorokkal (stressz reakciót kiváltó tényezőkkel) van problémánk, melyek tartósan fennállnak és / vagy meghaladják a szervezet alkalmazkodási képességét és kialakul a distressz (a káros stressz). Ilyen tényező lehet egy szerettünk betegsége, gyermekekkel kapcsolatos gondok, munkahelyi vagy családon belüli konfliktusok, egy mérgező munkakörnyezet és egyéb, a szervezetünk túlzott fizikai, mentális, emocionális igénybevételét okozó hatások. A biológiai folyamat ugyanúgy játszódik le, mintha az életünkért küzdenénk.
Az erős, tartósan ható stressz tényezők, valamint a regeneráció hiánya komoly betegségek kialakulásához vezethet. Csak Európában a stressz és a mentális betegségek számlája összesen 272 milliárd euróra rúgott 2014-ben! [1]
Miért aggódunk mostanában?
Az aggódás jelentős stresszor lehet az életünkben. Egy workshop résztvevői 2022 októberében az alábbi dolgok miatt aggódtak leginkább:
Habár az itt felsorolt tényezők jó része nem jelent közvetlen veszélyt, attól függően, hogy éljük meg az elképzelt „fenyegetést”, bármelyiknek lehet jelentős hatása a mentális jóllétünkre, hosszú távon pedig az egészségünkre is.
A tudatosság ezen a ponton is nagy segítségünkre lehet. Isabelle Mercier The Power of Zero Tolerance [2] előadásában óvva int attól, hogy mindent felvegyünk az aggódási listánkra. Úgy véli, hogy félelmeink tárgyának 40%-a nem következik be, 30% már megtörtént, 12% szükségtelen aggódás az egészségünk miatt, kb. 10% a kis vegyes aggódnivalók mennyisége. Az életünkre ható dolgok mindössze 8%-a az, amiért érdemes aggódni!
Isabelle egy könnyen követhető módszert is ajánl, amivel tudatosíthatjuk, hogy milyen hatás ér minket, és szelektálhatunk, hogy mivel kívánunk érdemben foglalkozni. A HERO módszer (kissé átszabva) 4 lépésből áll:
- H = Hátralépek – tudatosítom, hogy mi történik éppen velem
- E = Elemzem – hogy ez előre visz engem, az én céljaimat, elképzeléseimet szolgálja, vagy ellenem dolgozik
- R = Rendszerbe illesztem azokat a tevékenységeket, szokásokat, amik a legjobb eredményességemet szolgálják
- 0 = Zero tolerancia azokra a dolgokra, amik ártanak nekem: eldöntöm, hogy visszautasítom azokat, vagy felelősséget vállalok értük és beleállok a megküzdésbe.
Hogyan hat a stressz a munkavégző képességünkre, a termelékenységre?
A 2016-os Virgin Pulse Global Challenge adatai a stressz és a termelékenység közötti kapcsolatot vizsgálják.
Az ábra a 2016. májusi Global Challenge programban részt vevő 739 szervezet, 270.448 munkavállaló bevonásával készült felmérés eredményeit, a stressz-szint és termelékenység összefüggéseit mutatja. A stresszkezelő program előtti (narancssárga) időszakban azt látjuk, hogy a stressz szintje általában magas, a termelékenység szintje pedig általában alacsony volt.
A stresszkezelő program után (kék) a termelékenységi szintek magasabbak, a stresszszintek pedig alacsonyabbak. A program után a szervezetek mind a stressz-, mind a termelékenységi szintek tekintetében javulást tapasztaltak. Bár az ábrán látható, hogy néhány szervezetnél a magas stressz-szintek ellenére magas a termelékenység, ezek a vállalkozások képesek jó teljesítményt nyújtani, de ez hosszú távon nem fenntartható. Ezen szervezetek esetében előbb-utóbb megnő a fluktuáció, a munkavállalók és a szervezet egészsége jelentősen romolhat. [3]
Mit tehetünk a tartós stressz által előidézett veszélyek leküzdésére?
Ahhoz, hogy meg tudjuk tartani a munkavégző képességünket, jó teljesítményünket, kreativitásunkat, képesek legyünk alkalmazkodni és megújulni, néha lassítanunk kell, akár egy pillanatra megállni és rátekinteni az erőforrásainkra, karban kell tartanunk az energia háztartásunkat.
Alkalmazkodási energiánkat folyamatosan visszatölthetjük, ha karbantartjuk egyensúlyunk 4 alappillérét – vagy ahogy Dr. Stephen R. Covey fogalmaz „rendszeresen megélezzük a fűrészt” [4]
A négy alappillér nem más, mint az emberi természet négy rétege: a fizikai, lelki, értelmi és társas, vagy érzelmi dimenzió.
- A testi, fizikai energiánk – a táplálkozásból, mozgásból, pihenésből, alvásból nyert energiánk.
- A lelki, szellemi esszencia – a jelentőség energiája, az élet valóban fontos dolgainak, értékeinknek a megélése, saját elképzeléseink, személyes fejlődésünk, a spiritualitás, elégedettség érzése töltheti ezt a pillért.
- Az értelem – időnkkel való gazdálkodás és az időhöz való viszonyunk, célok, stratégiák kitűzése és elérése, a koncentráció, teljesítményünk, sikereink, rendezett pénzügyeink erősítik ezt a pillért.
- Az érzelmek – a belső hajtóerőnk (drivereink), hiedelmeink, gondolkodási és magatartásmintáink, partnerünk, családunk, barátaink, az elnyert elismerés, megbecsültség vannak nagy hatással erre a dimenzióra.
Mindenki kifejleszt magában valamilyen megküzdési technikát, rugalmasságot, és kezeli az őt érő hatásokat. Ebben azonban mindig lehet jobbá, hatékonyabbá válni. Érdemes felfedezni és tudatossá tenni, hogy a fenti dimenziókban milyen szokásaink válnak a hasznunkra (töltenek bennünket) és melyek nem. Ezzel folyamatosan edzhetjük, növelhetjük rugalmasságunkat, hogy képesek legyünk megbirkózni a minket érő hatásokkal.
Mi a szerepe a vezetőknek a stresszel való megküzdésben?
A fentiekből is látszik, hogy a stresszt kiváltó tényezőkhöz való alkalmazkodás érzékeny téma, és egyénenként változó sikerrel járhat.
Nagy segítséget adhat a személyes megküzdésben az információk biztosítása, a stressz és a mentális egészség stigmatizálásának megszüntetése – lehessen róla előítélet nélkül beszélni. Ha sikerül megfelelő kommunikációt kialakítani erről, az emberek szívesebben kérnek segítséget.
A vezetők szeretnek tisztán látni és adat alapú intézkedéseket hozni. Számos felmérés létezik a munkahelyi jóllét / stressz mértékének számszerűsítésére. Érdemes ezeket igénybe venni és a működési szabályokat, folyamatokat, gyakorlatokat erre alapozva kidolgozni.
A személyes barométert sem szabad figyelmen kívül hagyni: a vezető, aki rendszeres kapcsolatban van a munkatársakkal, észreveszi a teljesítményben, a hangulatban vagy az energiában bekövetkező változásokat.
A pszichológiailag biztonságos légkör kialakítása, a kollégák empatikus megközelítése elősegíti, hogy bátrabban éljenek a felajánlott segítséggel.
Bár a munka ütemezése a home office elterjedése után mára szinte 24 órás műszakká vált, tartsuk tiszteletben a munkavállalók munkán kívüli személyes idejét, biztosítsunk egyensúlyt a munka és a magánélet kötelezettségei között.
A mentális egészség megőrzése, a nyomasztó, feszültséget okozó tényezők hatásainak csökkentése, a biztonságot jelentő munkahelyi légkör kialakítása a munka világában minden szereplőnek érdeke.
Dolgozzunk együtt az Ön kihívásainak megoldásán!
Amennyiben többet szeretne megtudni a pszichológiai biztonságról, az Ön csapatában rejlő lehetőségekről, csatlakozzon a Csapatok eredményességének növelése workshop résztvevőihez!
Forrás:
[1] European Agency for Safety and Health at Work; 2014 Calculating the cost of work-related stress and psychosocial risks | Safety and health at work EU-OSHA (europa.eu)
[2]The Power of Zero Tolerance | Isabelle Mercier | TEDxStanleyPark; https://www.youtube.com/watch?v=–mY5ruEhqI
[3] STRESSING THE ISSUE – Stress: identify and improve the hidden workplace threat; Virgin Pulse 2017, virginpulse.com
[4] Dr. Stephen R. Covey – The 7 Habits of Highly Effective People, Simon & Schuster, Inc. 2013
One thought on “Szeresd a Stresszed! – mentális egészség a munkában”