Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) idén május óta foglalkozik a kiégéssel, mint munkahelyi eredetű tünettel.
A 2019. május 28-án Genfben megrendezett Egészségügyi Közgyűlésén az elismert betegségek és sérülések katalógusának legutóbbi frissítésében a kiégést „olyan krónikus szindrómaként definiálja, amit hosszan tartó munkahelyi stressz idéz elő, melyet nem tudtak sikeresen kezelni„.
De mi is az a stressz?
A stressz fogalmát korábban élettelen dolgok fizikai jellemzése kapcsán említették csak. Selye János a stresszelmélet megalkotója orvosként és kutatóként már az 1930-as évektől próbált magyarázatot találni arra, hogy milyen környezeti és egyéb hatások érnek minket, és erre szervezetünk hogyan reagál. Kiindulópontja a belső elválasztású mirigyek működési mechanizmusa, az endokrinológia volt.
Megfogalmazása szerint „A stressz a szervezet nem specifikus válasza az őt érő igénybevételre”.
Megfigyelései szerint stressz hatására mindig hasonló reakciók lépnek fel a szervezetben, melyet adaptációs folyamatként írhatunk le: a szervezet az egyensúly helyreállítása érdekében alkalmazkodni kezd.
Nézzünk egy-egy példát a jó és káros stresszre!
- Nagyon örültem a létezésének, amikor alig hároméves, műanyag, lábbal hajtós motorján önfeledten száguldozott a gyermekem a járda széle felé és közeledett egy teherautó.
- Kevésbé szerettem a stresszt, amikor munkahelyi vezetőm egy óriási dossziéval jelent meg az asztalomnál délután kettőkor és másnap reggelre várta a jelentést, aminek teljesítését (első gondolatra) a kevés vezetői támogatás és kevés elismerés mellett, túlórázás árán tudtam csak elképzelni.
Mi történik ezekben az esetekben?
Tényező | 1. eset | 2. eset |
Stresszor (veszély) | Teherautó | Határidős feladat |
Érzékelés | Ütközés veszélye | Túlóra |
Adaptáció | Hormonok, felkészülés | Hormonok, felkészülés |
Válaszreakció – támadás | Futni kezdek | Ellenállok, elutasítok |
Válaszreakció – menekülés | Kiabálok | – |
Válaszreakció – kitérés/elviselés | – | Elvégzem a feladatot |
Mindkét esetben a veszély hatására beindul a szervezet alkalmazkodási reakciója: az agy riadót fúj és
- fokozódik a szívritmus
- nő a vérnyomás
- az emésztőszervek működése csökken
- a vércukorszint emelkedik
- a pupillák kitágulnak
- a szexuális működés csökken vagy leáll
- a test a lehető legtöbb energiát szabadítja fel a sikeres válaszreakció érdekében
A gyermekmentő akciónál ez nem volt hiábavaló: gyors futás és / vagy hangos kiabálás hatására a gyermeket megállítottam, volt jutalom: egy erős ölelés, egy hála érzés. A felszabadult hormonok lebomlottak, a megsokszorozódott energiák levezetődtek.
Az irodai környezetben viszont kihasználatlan maradt a készenléti állapot: a biológiai folyamatok nem tudtak lecsengeni és elmaradt a jutalom is (ha ellenállok, következményekkel kell számolnom, ha elvégzem a feladatot akkor a munka-magánélet egyensúlyom sérül).
Az alkalmazkodás
Az élet nem más, mint folyamatos készenlét és alkalmazkodás. Az adaptációs képesség elvesztése egyenlő a halállal. A folyamatnak mindig ugyanaz a ciklusa:
- Úgy érezzük bajba jutottunk, megjelenik egy stresszor.
- Alkalmazkodunk, egy idő múlva megszokjuk a helyzetet. Az ellenállás időtartama a veleszületett alkalmazkodó képességtől és a stresszor erősségétől függően egyénenként eltérő.
- Végül kifáradunk, nem bírjuk tovább. Amikor úgy érezzük: „túl sok”, akkor sejthetjük, hogy túlléptük saját képességeink határait.
Az alkalmazkodó képességünk csökkenésének, a köznapi nyelvhasználatban a stressz kialakulásának tünetei lehetnek:
- Álmatlanság
- Bőrkiütések
- Emésztési zavar, gyomorfájdalom
- Étvágytalanság – evési kényszer
- Hűvös, nyirkos bőr
- Kéz- vagy lábgörcs
- Krónikus kimerültség
- Remegés
- Mozgászavarok
- Szívdobogás érzés
- Fejfájás – fejviszketés
Szellemi tünetek:
- Csökkent kreativitás
- Fantáziaszegénység
- Feledékenység
- A jövő helyett a múltba tekintés
- Összpontosítás hiánya
- Külső ingerekkel szembeni figyelmetlenség
- Részletekkel szembeni figyelmetlenség
Viselkedési, érzelmi tünetek:
- Aggodalom
- Döntésképtelenség
- Düh, ellenségeskedés
- Kellemes dolgoknak nem tudunk örülni
- Kisebbrendűségi érzés
- Mások hibáztatása, panaszkodás
- Nyugtalanság, sértődékenység
- Visszavonultság
A tartós stressz hatására kialakulhatnak:
- gyomorfekély, irritábilis vastagbél szindróma,
- asztma, szívinfarktus,
- hipertónia, magas vérnyomás
- krónikus fejfájás, álmatlanság,
- pajzsmirigy-túlműködés,
- egyes bőrbetegségek, impotencia,
- alkoholizmus, kábítószerfüggés,
- pszichoneurózisok, poszttraumás stresszrendellenesség,
- pánikbetegség és depresszió
- rosszindulatú daganatok [2]
Hogyan csökkenthetjük a stresszt?
Az adaptációs energiánk készleteit Selye János doktor egy folyamatosan fogyó, örökölt vagyonhoz hasonlította, a gyarapítás lehetősége még nem ismert.
Alkalmazkodó képességünket elherdálhatjuk, vagy megtanulhatjuk, hogyan gazdálkodjunk vele takarékosan, és csak olyan célokra használjuk fel, amire érdemes és amik a legkisebb distresszt (káros stresszt) okozzák.
A válaszokat cikkünk folytatásában találja.
Irodalom:
[1] Csaba György: Selye János és a stresszelmélet, Természet Világa, 138. évfolyam, 12. szám, 2007. december, http://www.termeszetvilaga.hu/ , http://www.chemonet.hu/TermVil/
[2] A tartós stressz egészségi következményei https://www.webbeteg.hu/cikkek/psziches/11496/a-tartos-stressz-egeszsegi-kovetkezmenyei
[3] Selye János: Stressz distressz nélkül, Akadémiai Kiadó, Budapest 1976
[4] Hogyan kezelhető a mindennapi stressz https://www.webbeteg.hu/cikkek/psziches/4228/hogyan-kezelheto-a-mindennapi-stressz