Mérsékeld a recesszió hatását, építs bizalmat!

Olvasási idő: kb. 5 perc – 1122 szó

Röviden a lényeg:

A recesszió a legtöbb vállalkozás számára nehéz időszak, sok vállalat nem képes alkalmazkodni és felszámolásra kerül. Vannak azonban olyanok is, akik rugalmasságukkal nem csak alkalmazkodnak a gyorsan változó körülményekhez, de egyenesen a javukra képesek fordítani azt.

Amikor a status quo gyakorlatilag megszűnik, kihasználhatjuk az időt és felszabaduló erőforrásainkat arra, hogy szintet lépjünk vállalatunk hosszú távú teljesítményének növelésében.

recesszió, bizalom

A visszaesés már érzékelhető

Nem kérdés, hogy fel kell készülnünk a gazdasági visszaesésre, az viszont igen, hogy hogyan készüljünk fel rá. Milyen szempontokat tartson szem előtt egy vezető, milyen tényezők mentén hozza meg felelősségteljes döntéseit?

Egy éve, interjúkon alapuló, nem reprezentatív mini kutatást végeztem. A megkérdezett cégek válaszadói az egészségipart, autóipart, építőanyag-, és vegyipart, adminisztratív szolgáltatást, valamint a logisztikai ágazatot képviselték. Arra voltam kíváncsi, hogyan érintette a termelő vállalatokat a pandémia, milyen intézkedéseket hoztak és hogy kezelték a világjárvány hatásait.

Alapvetően két szempont vezérelte akkor a megkérdezett cégeket: talpon maradni és a biztonságot növelni.

A gazdasági nehézségek, a termelés átmeneti csökkenése és a bizonytalansággal együtt járó félelem ellenére jópáran növekedésről és fejlesztésekről számoltak be. Válaszaik kíváncsivá tettek a világban jellemző trendekre is. Meglepő dolgokat találtam.

A korábbi válságok nyertesei

Egy Ranjay Gulati által vezetett kutatás szerint az 1980-as, 1990-es és 2000-es recesszió során a vizsgált 4700 részvénytársaság 17%-a járt nagyon rosszul: csődbe mentek, magánkézbe kerültek, vagy felvásárolták őket. De ugyanilyen feltűnő, hogy a vállalatok 9%-a virágzott, és legalább 10%-kal felülmúlta versenytársait az értékesítés és a nyereség növekedése terén. [1] A McKinsey egy 2019-es kutatása is hasonló eredményeket talált. [2]

Mitől tudtak ezek a cégek rugalmasabbak lenni versenytársaiknál? Hogyan készültek fel a recesszióra – a legalább két egymást követő negyedéven át tartó negatív gazdasági növekedésre – és mit tettek, amikor bekövetkezett? A fenti kutatások négy területre fókuszáltak: adósságcsökkentés még a visszaesés előtt, döntéshozatali struktúra, munkaerő-gazdálkodás újragondolása és a digitális átalakulás felgyorsítása. Ezek mindegyikét egy bizalmi szövetség alapozza meg, az alábbiak szerint.

Bizalom az emberi kapcsolatokban: a döntések humanizálása

A mini kutatásban résztvevők egy része arról számolt be, hogy a váratlan, és napról napra változó körülményekről folyamatosan és magas minőségben tájékoztatták a kollégáikat és ügyfeleiket. Megerősödött a szakmai csoportokon belüli kommunikáció és tudásmegosztás is. Ezzel elérték, hogy a munkavállalók egzisztenciális és betegséggel kapcsolatos félelmei csökkentek. Az üzleti életben pedig a nyílt kommunikáció empátiát és jobb együttműködést eredményezett.

A fentieket erősíti egy 2017-es tanulmány [3], amely azt vizsgálta, hogy a szervezeti struktúra hogyan befolyásolja egy vállalat képességét a visszaesés átvészelésére. A kemény döntések meghozatalában a centralizált felépítésű cégek előnyben lehetnek, mivel átfogóbb képük van a szervezet egészéről, és ösztönzőik jellemzően jobban igazodnak a vállalat teljesítményéhez.

Ugyanakkor a decentralizált cégek esetében a helyi információk értéke megnövekszik, az alacsonyabb szintekre delegált döntéshozás nagyobb rugalmasságot ad a változásokhoz való alkalmazkodásban, pl. termékkínálat alakításában, vevőkkel való egyeztetésekben, munkavállalók véleményének megismerésében, a velük való együttműködésben. Ha nem is változtatunk egyik napról a másikra a szervezeti felépítésen, érdemes a közép- és alsóbb szintű vezetőket, ügyfelekkel foglalkozó kollégákat is tehermentesíteni a nehézkes, többlépcsős döntéshozatali folyamatok alól, képezni Őket és felhatalmazni a szintjüknek megfelelő döntések meghozásával. Ez hozzájárul a motiváció és ezáltal a megtartás szintjének növeléséhez is

bizalom, pszichológiai biztonság

Stratégiai együttműködés a munkavállalókkal

Kézenfekvő költségtakarékossági intézkedés lehet a munkavállalói létszám leépítése egy gazdasági visszaesés idején. Személyes tapasztalataim és a kutatások is azt igazolták, hogy a tehetségek kivéreztetése, a munkahelyi normákat ismerő, jól képzett munkaerő elengedése, a fellendülés idején óriási hiányként mutatkozik. A leépítés költsége, majd később a recruitment tetemes költségként jelenik meg. Az elbocsátások a munkamorálnak is ártanak, és csökkentik a termelékenységet egy olyan időszakban, amikor a vállalatok ezt nem engedhetik meg maguknak.

A korábbi válságokból eredményesen kilábaló cégek az óraszámcsökkentést, a szabadságolást és a teljesítménybérezést helyezték inkább előtérbe.

A döntések kommunikációja a vezetőség részéről folyamatos, tiszta és érthető volt. Annak elismerése, hogy még nem tud dönteni a vezető, vagy részleges információk birtokában történt meg a döntés is értékesebb annál, mint hogy nincs kommunikáció. A találgatásnak, a hiányzó információk elképzelésének és kiszínezésének nagy ára lehet egy érzelmileg terhelt helyzetben.

Gazdasági hatása mellett a közösség szempontjából is értékes a jövőbe tekintő befektetések megfontolása. A csökkent intenzitású időszakokat érdemes kihasználni a munkatársak szakmai képzésére, informatikai készségek és soft skill fejlesztésére. Az újbóli fellendülés időszakában lojális, magasabban kvalifikált, a folyamatokban együttműködő kollégákkal vághatunk bele a technológiai fejlesztésekbe is.

Nyitottság a digitális fejlesztések alkalmazására

A pandémia időszaka nagyon élesen rámutatott, hogy a visszaesés ösztönzi az új technológiák bevezetését. 2020-ban a távmunka által keltett űr kitöltése és a home officeban végzett munka optimalizálása volt az elsődleges cél. Ugyanakkor számos folyamatot egyszerűsítettek, hatékonyabbá tettek, digitalizáltak a fejlesztések, amit az új normálisba is magukkal vittek a cégek.

Saját kutatásomban automatizálással foglalkozó tervező irodák, és az Ipar 4.0 fejlesztésekben érdekelt termelőüzemek is megerősítették, hogy nagyobb ütemben is képesek lettek volna haladni, ha a kínálat kielégítette volna a keresletet.

Ez a lendület a recesszió elkövetkező időszakaiban sem látszik megtorpanni: amikor a működést a visszaeső megrendelések miatt nem kell maximális kapacitással fenntartani, az a működési költségek felszabadulását az informatikai fejlesztések finanszírozását teheti lehetővé. A technológia bevezetése bizonyos értelemben kevesebb költséggel jár a recesszió idején.

A technológia átláthatóbbá, rugalmasabbá és hatékonyabbá teheti vállalkozásokat. Katy George, a McKinsey szenior partnere szerint „az első ok, amiért a digitális átalakítást a visszaesés előtt vagy alatt prioritásként kell kezelni, az az, hogy a jobb analitika segíthet a vezetőségnek jobban megérteni az üzletet, hogy a recesszió hogyan hat rá, és hol van lehetőség a működés optimalizálására, hatékonyabbá tételére (pl. feladatok automatizálása, adatvezérelt döntéshozatal bevezetése, e-kereskedelem fejlesztése, stb). A digitális technológiák „sokkal nagyobb rugalmasságot teremtenek a termékváltozások, a volumenváltozások stb., valamint az ellátási lánc világméretű mozgása terén”. [4]

recesszió, bizalom

Bizalom építése az ügyfelekkel

A vevők gyors, hatékony, pontos kiszolgálása érdekében a vállalkozások dönthetnek a folyamatok optimalizálása, digitalizálása mellett. A gyors, zökkenőmentes tranzakciókra való összpontosításnak akaratlanul is lehet olyan következménye, hogy az ügyfelek személytelennek, ridegnek érzik a vállalattal való kommunikációt. „A bizalom az ügyfél problémájának megoldására irányuló közös munkáról szól, nem pedig a profitról” – mondja Kamma Braham, a Korn Ferry koppenhágai értékelési és karrier-tanácsadási vezetője.[5]

Fontos, hogy a vezető – vagy a döntésre jogosult kolléga – mindig teljes körű információt kapjon az ügyfelek véleményéről, visszajelzéseiről, azzal a céllal, hogy megértse mi a fontos az számukra, és erre rugalmasan, rövid időn belül tudjon reagálni.

A személyesebb hangnem, az őszinte törekvés egymás igényeinek, nehézségeinek megismerésére jelentősen enyhíteni képes a szolgáltatás esetleges akadozásából, vagy a becsúszó hibákból eredő frusztrációt, bizalomvesztést.

Itt az idő a folyamatok javítására!

A recesszió a legtöbb vállalkozás számára nehéz időszak, sok vállalat nem képes alkalmazkodni és felszámolásra kerül. A gazdasági visszaesés azonban hihetetlenül jó alkalom arra is, hogy pozitív változtatásokat hajtson végre a vállalatában.

Ha őszinte önmagához, most bevallhatja, hogy számos olyan dolog van, amin már régen javítania kellett volna, vagy sok ígéretes lehetőséget dédelget, amire eddig nem jutott ideje. Amikor a status quo gyakorlatilag megszűnik, kihasználhatjuk az időt és felszabaduló erőforrásainkat arra, hogy vállaljunk némi kockázatot, és akár szintet lépjünk vállalatunk hosszú távú teljesítményének növelésében.

Amennyiben többet szeretne megtudni a pszichológiai biztonságról, az Ön csapatában rejlő lehetőségekről, csatlakozzon a Csapatok eredményességének növelése workshop résztvevőihez!

Forrás:

[1] https://hbr.org/2019/05/how-to-survive-a-recession-and-thrive-afterward

[2] https://www.mckinsey.de/business-functions/strategy-and-corporate-finance/our-insights/stronger-for-longer-how-top-performers-thrive-through-downturns

[3] Raffaella Sadun (Harvard Business School), Philippe Aghion
(Collège de France), Nicholas Bloom és Brian Lucking (Stanford), valamint John
Van Reenen (MIT)

[4] https://www.entrepreneur.com/article/348975

[5] https://www.kornferry.com/insights/this-week-in-leadership/the-trust-recession?utm_source=linkedin&utm_medium=social&utm_term=&utm_content=TWIL&utm_campaign=organic

Kapni jó, de adni még nagyobb öröm!

Ossza meg ezt a cikket ismerőseivel, amennyiben hasznosnak találta! 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük